Xenobiotikus méregtelenítés, Magyar Narancs - Tudomány - Léböjti szelek - Méregtelenítő diéták

A méregtelenítésről…

A szabad gyökök olyan molekulák vagy molekulafragmentumok, amelyek külső xenobiotikus méregtelenítés párosítatlan elektront tartalmaznak. Ez a biszkvaterner vegyület a pneumocytákban kumulálódik, majd a citokróm P reduktáztól elektront felvéve monokation-gyökké alakul. Az így folyó ún. Hasonló bioaktiválási mechanizmus felelős a doxorubicin cardiotoxicus hatásáért is. Ezt az átalakulást tipikusan peroxidázok katalizálják. A granulocyták mieloperoxidáza például így toxikálhat gyógyszereket például propiltiouracilt, metimazolt, procainamidot, hydralazint és más xenobiotikumokat például hidrokinont, a benzol egyik metabolitját.

A szabad gyökök xenobiotikus méregtelenítés szerepet tulajdonítanak az ilyen vegyületek által okozott agranulocytosisban és lupusban. Peroxidázaktivitású a vese medullájában nagy mennyiségben jelen lévő prosztaglandin-H-szintetáz is. Feltételezik, hogy a phenacetin-nephropathia előidézésében ennek az enzimnek szerepe van, mert reaktív szabad gyököt képez a phenacetin metabolitjaiból, a paracetamolból és a p-aminofenolból. A kovalens kötés homolitikus hasadását rendszerint redukció elektronfelvétel indukálja.

Xenobiotikumok detoxikálása Méregtelenítésnek tekintjük azt a biotranszformációt, amely eliminálja az aktív mérgező vegyületet, vagy képződését megelőzi.

A méregtelenítés mechanizmusát a xenobiotikum kémiai xenobiotikus méregtelenítés határozzák meg. Először egy funkciós csoport például OH kerül a molekulára, majd a metabolit ezen keresztül konjugálódik egy endogén savval például szulfonsavval, glukuronsavvala konjugátum pedig kiválasztódik.

Funkciós csoportotelevehordozó xenobiotikumok xenobiotikus méregtelenítés konjugálódhatnak. Így detoxikálódnak a fenolok például paracetamol, lásd A szintén nukleofil cianid CN— detoxikálásának speciális mechanizmusa a rodaniddá SCN— való biotranszformáció, amelyet a rodanáz végez.

Az elektrofil vegyületek méregtelenítésének legáltalánosabb módja xenobiotikus méregtelenítés glutathionnal való konjugáció. A glutation Glu—Cys—Gly a sejtekben legnagyobb koncentrációban 2—10 mM előforduló tiol-nukleofil. Elektrofil vegyületekkel való reakcióját glutation-S-transzferázok katalizálhatják.

A Xenobiotikumok

A glutathionkonjugátumok általában hatástalanok és gyorsan kiválasztódnak. Az epoxidok és a kinonok speciális módon is méregtelenítődhetnek; az előbbieket az epoxid-hidroláz diollá, az utóbbiakat a NADPH-kinon-reduktáz DT-diaforáz hidrokinonná alakítja. A szabad gyököket antioxidánsok például α-tokoferol, aszkorbinsav, glutathion méregteleníthetik.

Az antioxidánsokból a gyökök H-atomot absztrahálhatnak, így gyökjellegük és reaktivitásuk megszűnik. Ennek elhárítására egyetlen mód képződésének megelőzése, ami prekurzorának, a hidrogén-peroxidnak az eliminációjával lehetséges.

Nagyfokú xenobiotikum-expozíció esetén a detoxikáló enzimek telítődhetnek, koszubsztrátjaik például UDP-glukuronsav, glutathionvalamint az antioxidánsok xenobiotikus méregtelenítés, ezért az aktív mérgező vegyület kritikus koncentrációt érhet el támadáspontján.

A paracetamol például csak azután károsítja a májat, miután a hepaticus glutathiont depletálta. Az endogén célmolekulával való reakció mechanizmusai A xenobiotikus méregtelenítés xenobiotikum károsító hatását egy- vagy többféle endogén molekulával célmolekula való reakciójával váltja ki.

A reakció során az aktív méreg nem kovalens vagy kovalens módon kötődhet a célmolekulához, vagy H-absztrakcióval, elektronelvonással, esetleg enzimatikus módon megváltoztathatja azt. Nem kovalens kötődés játszik szerepet általában xenobiotikumoknak receptorokkal, ioncsatornákkal és egyes xenobiotikus méregtelenítés való többnyire specifikus reakciójában.

A doxorubicin és az akridinvegyületek DNS-bázispárok közé való beékelődése interkalációja sem kovalens kötődéssel történik.

  • Méregtelenítés a lóban, terhelő vegyi anyagok
  • A belső anyagcseréből származó májkárosító anyagok főleg de nem kizárólag akkor szaporodnak fel a vérben, amikor megbetegítő a takarmányozás, vagyis nem megfelelő a minőség, a mennyiség, az összetétel és az időzítés.
  • Funkciói közé tartozik az átlagosan ml-nyi határok ml epe kiválasztása is.
  • Valóban szüksége van az emberi szervezetnek külső hatásokra, mesterségese böjtökre, egyoldalú táplálkozásra?

A kovalenskötődés toxikológiai xenobiotikus méregtelenítés nagy, hiszen a célmolekulák tartós módosulását eredményezi. Szabad gyökök is addicionálódhatnak endogén molekulákhoz. Ez a reakció például a telítetlen zsírsavakat tartalmazó lipidek peroxidácójához és fehérjék SH-csoportjainak diszulfiddá való oxidációjához vezethet. Néhány toxin enzimként viselkedik. Ilyen például a ricin, amely a riboszóma-RNS hidrolitikus fragmentációját idézi elő.

Ha a xenobiotikum hasonló a célmolekula endogén aktivátorához, akkor fokozhatja a célmolekula funkcióját. Sokkal gyakoribb azonban, xenobiotikus méregtelenítés xenobiotikumok gátolják a célmolekulák működését.

Léböjti szelek - Méregtelenítő diéták

Fehérjékhez kovalensen kötődő vagy SH-csoportjukat oxidáló xenobiotikumok inaktiválhatnak enzimeket, membrántranszportereket, citoszkeletális proteineket. DNS-hez kötődött vegyületek adduktok a DNS templátfunkcióját zavarva hibás bázispárosítást okozhatnak. Hasonló következményekkel járhat a 8-hidroxiguanin képződése is. Megjegyzendő, hogy a xenobiotikumok a toxikus hatást nem mindig célmolekulán xenobiotikus méregtelenítés xenobiotikus méregtelenítés.

Egyes mérgek a biológiai mikro környezet megváltoztatásával is árthatnak. Példaként említhetők az ún. Ezek a lipofil vegyületek az enyhén bázikus mitokondriális mátrixtérbe diffundálva disszociálják fenolos protonjukat, és így lerombolják azt a protongradienst a belső membrán két oldalán, amely az mitokondriális ATP-szintézis előfeltétele.

Az etilénglikol-mérgezett beteg vesetubulusaiban képződő Ca-oxalát-kristályok eltömeszelik a tubulusokat. A szén-dioxid fulladást okoz, mert csökkenti az oxigén koncentrációját a levegőben.

A celluláris funkciózavar és az elsődleges károsodások mechanizmusai A xenobiotikum és az endogén xenobiotikus méregtelenítés reakciójának következményét az határozza meg, hogy a célmolekula milyen szerepet tölt be a sejt működésében — szabályozó, fenntartó vagy szolgáltató funkciót. A celluláris szabályozás toxikus zavarai. Egy sejt sorsát, vagyis azt, hogy speciális xenobiotikus méregtelenítés differenciálódik, osztódik, vagy apoptózissal elhal, főként a génexpressziót tehát fehérjék szintézisét szabályozó rendszerek befolyásolják.

Számos xenobiotikum transzkripciós faktorokat aktiválva módosítja a génexpressziót. A lipidcsökkentő fibrátészterek például a patkány — de nem az emberi — májsejtek abnormális differenciálódását a peroxiszómák xenobiotikus méregtelenítés és mitózisát indukálják egy sajátos transzkripciós faktorhoz — a májbeli peroxiszóma proliferátor-aktivált receptorhoz PPARα kötődve.

xenobiotikus méregtelenítés enterobiosis, mint átvitt

Egy másik transzkripciós faktoron — az Ah- arilhidrokarbon- receptoron — keresztül vált ki a TCDD apoptózist a thymocytákban. Forbolészterek a diacilglicerolt utánozva aktiválják a proteinkináz C-t, amely viszont egy mitózishoz nélkülözhetetlen transzkripciós faktort AP1 aktivál, és így fokozza a sejtosztódást.

A gyorsult mitózis a daganatképződésben, az apoptózis pedig a szövetinvolúcióban játszik szerepet. Mindkét változás zavarhatja a magzati szövetfejlődést.

A méregtelenítésről…

A retinoidok és a TCDD teratogén hatása is vélhetően férgek, mint amit egy embernek megvan mechanizmuson alapul. Számtalan xenobiotikum, növényi, állati és mikrobiális toxin azokra a xenobiotikus méregtelenítés hat, amelyek neuronok, izmok és mirigyek pillanatnyi aktivitását szabályozzák. A xenobiotikus méregtelenítés mechanizmusok szerepétől függően a hatások izgató például remegés, convulsio, spasmus, szívritmus-fokozódás, szekréciónövekedés vagy gátló például bénulás, érzészavar, aluszékonyság, coma jellegűek.

Az így ható vegyületek közül azokat, amelyek biztonságosan alkalmazhatók, gyógyszerként használjuk például benzodiazepinek, helyi érzéstelenítők, izomrelaxánsok. A celluláris önfenntartó működések toxikus károsodása. Azok a mérgező vegyületek, amelyek a celluláris xenobiotikus méregtelenítés, az ionháztartásban és a szintetikus funkciókban kulcsszerepet játszó célmolekulákat inaktiválnak, a sejt önfenntartását veszélyeztetik és végső soron sejthalált eredményezhetnek.

Számos lézió vezethet letális sejtkárosodáshoz. Ilyen például xenobiotikus méregtelenítés fehérjeszintézis gátlása például α-amanitin, ricin hatásáraa sejtmembrán-károsodás például detergensek, lipidperoxidáció hatásáraa lizoszómák ruptúrája például aminoglikozid okozta vesekárosodás során. Az ún. A celluláris szolgáltató működések toxikus károsodása.

Xenobiotikumok zavarhatnak szolgáltató sejtfunkciókat is. Az emlősszervezet egyik fő szolgáltató szerve a máj; például glukózt biztosít az agynak, epesavakat juttat a bélbe, alvadási faktorokat a vérbe. Az ilyen működések zavara ezért nem korlátozódik a májra. A hepaticus K-vitamin-epoxid-reduktázt gátló vegyületek például kumarinok, egyes cefalosporinok az alvadási faktorok szintézisének csökkentésével generalizált vérzést eredményezhetnek. E káros hatás megfigyelése vezetett a gyógyszerként használt kumarinok felfedezéséhez, és ez képezi rodenticidként xenobiotikus méregtelenítés alkalmazásuk alapját is.

Az elsődleges sejtkárosodás progressziójának mechanizmusai Egyes toxikus ártalmak akkor manifesztálódnak, ha az elsődleges molekuláris és sejtkárosodás reparációja elégtelen.

Jóllehet ilyenek a szövetnekrózis és a fibrosis is, a reparáció elmaradásának szerepét a toxikus károsodás kifejlődésében legjobban a kémiai carcinogenesis folyamata példázza. A DNS-károsodástól a daganatig. A kémiai DNS-károsodás például kovalens adduktképződés, oxidatív lézió legfőbb veszélye a szervezetre a normális sejtnek korlátlanul szaporodó tumorsejtté való átalakulása. Két reparációs stratégia akadályozhatja meg ezt a kimenetelt.

Az egyik a DNS-károsodás korrekciója, például a megváltozott bázis vagy nukleotid excíziójával, majd xenobiotikus méregtelenítés. A másik lehetőség a genetikusan károsodott sejtek aktív önpusztítása, az apoptózis. DNS-károsító fizikai hatások — például UV- vagy ionizáló sugárzás — és kémiai ágensek az érintett sejtek apoptotikus aktivitását jelentősen fokozzák. Ezen alapul a DNS-reaktív daganatgátló gyógyszerek tumornövekedést gátló hatása és az általuk okozott nem kívánt bélnyálkahártya- és csontvelő-károsodás is.

Például az aflatoxin-epoxid kovalens kötődése a guanin bázisokhoz azt eredményezheti, hogy az addukthordozó guanin nem citozinnal, hanem — tévesen — adeninnel párosul a replikáció során, ezáltal mutáns DNS-t képezve. Úgy látszik, hogy az ép sejt daganatsejtté való átalakulását kétféle gén mutációja indukálhatja.

Számos carcinogen — mint a policiklikus aromás szénhidrogének és a benzidin — például egy G-proteint kódoló gén, a ras protoonkogén mutációját idézi elő. A mutáns ras onkogén protein azonban elveszti GTP-áz aktivitását, így GTP-vel asszociált — ezért aktív — formában marad. Így a mutáns ras protein folyamatosan mitózisra serkentő jelzést továbbít a sejtmag felé attól függetlenül, hogy kap-e ilyen szignált a növekedési faktor receptorok felől vagy nem.

Ezzel szemben az aflatoxin a p53 tumorszuppresszor xenobiotikus méregtelenítés mutációját okozhatja. Az ép p53 fehérje fontos szerepet játszik a carcinogenesis gátlásában, mert egyrészt késlelteti a DNS-replikációt, így lehetővé téve a DNS reparációját a replikáció előtt, másrészt pedig apoptózist indukál, ha a DNS-lézió kijavítatlan marad.

Mivel a mutáns pas protein inaktív, utat enged a sejtben a genetikai hibák halmozódásának és a mutációt hordozó sejtek szaporodásának. Kína és Afrika egyes területein a hepatocarcinomák gyakoriságát összefüggésbe hozzák az élelmiszer aflatoxinszennyezettségével. Az ilyen carcinomákban gyakran kimutatható a p53 gén aflatoxinra jellemző mutációja, xenobiotikus méregtelenítés es kodon változása AGG-ről AGT-re. Genotoxikus és epigenetikus carcinogenek.

xenobiotikus méregtelenítés holosas giardiasisban

Azokat a xenobiotikumokat, amelyek DNS-léziót, majd mutációt indukálva vezetnek daganatképződéshez, DNS-reaktív vagy genotoxikus carcinogeneknek nevezzük. Ezek a vegyületek jellemzően pozitív eredményt adnak az ún. Vannak azonban olyan ágensek is, amelyek tartós expozíció után daganatot indukálnak kísérleti állatokban, azonban bizonyíthatóan nem okoznak Xenobiotikus méregtelenítés és mutációt.

Xenobiotikumok metabolizmusa

Ezek az ún. Az utóbbiak olyan ágensek, melyek tartós adagolása krónikus szövetkárosodást idéz elő.

xenobiotikus méregtelenítés

Valószínű, hogy a citotoxikus carcinogenek daganatkeltő hatásáért a krónikusan regenerálódó szövetben képződő mitogén növekedési faktorok TGF-α, HGF felelősek. A nem genotoxikus carcinogenek a DNS-reaktív carcinogenek daganatkeltő hatását is előmozdítják, ezért ezeket tumorpromotereknek is nevezik. A mérgező hatás megnyilvánulását befolyásoló tényezők A kémiai expozíciót követő ártalom kialakulása sokféle tényezőtől függ.

Egyrészt a mérgező anyag jellemzői például a hatóanyag koncentrációja, halmazállapotamásrészt pedig a mérgező vegyület szervezeten belüli sorsát — felszívódását, megoszlását, toxikálását, detoxikálását és kiválasztását — befolyásoló tényezők határozzák meg azt, hogy az xenobiotikus méregtelenítés mérgező vegyület milyen koncentrációban és meddig van jelen a hatás helyén.

A toxikus működészavar és károsodás megnyilvánulását ezenkívül a mérgező vegyület hatását érintő xenobiotikus méregtelenítés is befolyásolhatják. Mérgezések kezelésében is számos olyan eljárást alkalmazunk, amelyekkel az aktív méreg koncentrációját támadáspontján csökkentjük vagy hatását gátoljuk lásd később. A mérgező anyag jellemzői Mérgezéseket gyakran a mérgező vegyületet bizonyos koncentrációban tartalmazó oldatok, gázkeverékek okoznak.

A Xenobiotikumok De miért olyan fontos, hogy biztosítsuk szervezetünk méregtelenítő rendszereinek helyes működését?

Ha a mérgező ágens támadáspontja gyakorlatilag megegyezik az expozíció helyével, nyilvánvaló hogy a károsodás fokát elsősorban koncentrációja határozza meg. Savak, lúgok, detergensek, oldószerek töménysége például jelentősen befolyásolja a szembe jutott oldatuk okozta corneasérülés súlyosságát. A tömény sósav lenyelése súlyos nyelőcső-károsodást okoz, felhígítva azonban ártalmatlan lehet.

A kén-dioxid által okozott, helyi irritáns hatáson alapuló hörgőszűkület mértéke is a gáz koncentrációjától függ a belélegzett levegőben. Ha a toxikus ágens támadáspontja nem az expozíció helyén, hanem attól távol xenobiotikus xenobiotikus méregtelenítés a szervezetben, akkor ott kialakuló koncentrációját — és károsító hatását — elsősorban a vegyület szervezetbe jutott mennyisége határozza meg.

  • A paraziták jótékony hatásai
  • Кто был первым.
  • A farmakológia alapjai | Digitális Tankönyvtár
  • Helix enterobiosis
  • Xenobiotikumok metabolizmusa – Wikipédia
  • A Xenobiotikumok

A koncentráció csak annyiban meghatározó, amennyiben befolyásolja a felszívódott mennyiséget. A tömény metilparation-oldatból egy adott bőrterületről, adott időtartam alatt több hatóanyag diffundál át a bőrön, mint például a permetezéshez felhígított oldatból, hiszen a diffúzió hajtóereje a koncentrációgradiens. Ezért a hígítatlan permetezőszerrel való dermalis expozíció igen könnyen mérgezéshez vezet.

Egyéb xenobiotikus méregtelenítés Még tart a böjt, de vajon kellenek-e bárkinek is a különböző detoxikáló kúrák és diéták? Tisztítókúrák, léböjttáborok, méregtelenítő beöntések, kozmetikumok, samponok, hashajtóval kiprovokált öntisztulás. Néhány ajánlat a sok közül, elég csak beütnünk a megfelelő kulcsszavakat a keresőbe. Az a közös bennük, hogy a modern tudomány szőrösszívű képviselői valamennyi hatékonyságában kételkednek, és a maguk szempontjából jogosan emlegetik xenobiotikus méregtelenítés hátterükben jelző magyarázatok zavaros, tudománytalan voltát. Az efféle paradietetika sikeréhez dön­tően járul hozzá, hogy a belsőleg is megtisztulni vágyó, zömmel laikus felhasználók többségének fogalma sincs arról, hogyan működik szervezetünk finom szabályozása.

A szájon át bekerülő, jól felszívódó, oldott mérgező vegyületek esetében azonban a koncentráció szerepe általában másodlagos, és az elfogyasztott mennyiség koncentráció × térfogat a meghatározó. Xenobiotikus méregtelenítés az akut alkoholmérgezés súlyossága elsősorban attól függ, hogy a mérgezett mennyi etil-alkoholt fogyasztott, és nem attól, hogy tömény italt ivott vagy sört.

Ahhoz, hogy egy szilárd vagy folyékony vegyület a tápcsatornából felszívódhasson, legalább minimális mértékben oldódnia kell a béltartalomban. A gyakorlatilag oldhatatlan BaSO4 xenobiotikus méregtelenítés fémhigany ezért lenyelve ártalmatlan, az oldható báriumsók például BaCl2 és a HgCl2 viszont erős méreg.

A méregtelenítésről…

Más fizikokémiai jellemzők is például lipofilitás, polaritás, ionizáció foka jelentősen befolyásolják mérgező ágensek felszívódását és sorsukat a szervezetben, xenobiotikus méregtelenítés mint a gyógyszerekét. Ezek szerepét a farmakokinetikai fejezet tárgyalja. A mérgező vegyületek szervezetben való sorsát befolyásoló tényezők A xenobiotikumok felszívódását, megoszlását, kiválasztását és biotranszformációját számos, az adott szervezetre jellemző körülmény például életkor, genetikai és immunológiai rendellenességek, betegségvalamint férgek tünetei egy felnőtt emberi xenobiotikus méregtelenítés tényező például gyógyszerek, étrend befolyásolhatja.

A következő példák szemléltetik az ilyen tényezők toxikológiai jelentőségét. Mérgező vegyületek bélből való felszívódását jelentősen befolyásolja a tápcsatorna tartalma és motilitása lásd később: adszorbensek, hánytatása bőrről való abszorpciót pedig a szaruréteg vastagsága és a dermalis vérátáramlás.

A szaruréteg hiánya, valamint a nagy fajlagos xenobiotikus méregtelenítés miatt a csecsemőket különösen veszélyeztetik a bőrükre jutó lipofil xenobiotikumok.

Fontos információk