Kifejlett galandfereg

III. OSZTÁLY: GALANDFÉRGEK (CESTODARIA RUD.) | Brehm: Állatok világa | Kézikönyvtár

Magyarra átültette és kibővítette: Dr. Kotlán Sándor. Általánosan elfogadott nézet szerint a galandférgek a mételyektől származtak le, amit egyebeken kívül az a körülmény is igazolni kifejlett galandfereg, hogy a galandférgek egy kis csoportja Cestodaria különleges bélyegei alapján valóban mételyek és galandférgek közt átmeneti, összekötő kapocsnak tekinthető.

A galandférgek összes ismert fajai kivétel nélkül, épúgy mint a mételyek, élősködő életmódot folytatnak. A mételyekkel közös jellemvonásaik közül kiemelhető, hogy köztakarójuk kifejlett korukban csillóktól mentes, továbbá, hogy egyetlen, kevésszámú fajt számláló családtól eltekintve, valamennyi hímnős. A petékből kiszabaduló álcáik átalakulással és rendszerint gazdacserével fejlődnek érett galandférgekké.

Lárvakorukban különböző gerinctelenekben és gerincesekben, kifejlett korukban kivétel nélkül gerincesek bélcsatornájában élnek. Itt a félig-meddig megemésztett táplálék korlátlan mennyiségben rendelkezésükre áll s ezzel magyarázható, hogy úgy szájnyílásuk, mint emésztőcsatornájuk, mint felesleges szerv, a hanyatló átalakulás folytán teljesen eltűnt s a táplálékfelvétel a külbőrön át osmotikusan történik.

Amióta a természettudomány a galandférgeket ismeri, ismételten változott a felfogás arra nézve, hogy a galandféreg testét egyetlen állategyednek vagy ellenkezőleg állattelepnek tekintsük-e, továbbá, hogy a galandféreg melyik kifejlett galandfereg mondjuk elülső s melyiket hátulsó végének.

Giardia kat symptomer azonban egységesen azt valljuk, hogy mind a számos, mind pedig a csak néhány ízből álló galandféreg-láncolat egyetlen állategyed, kifejlett galandfereg ízelt voltát s a szaporítószerveknek ízenként való megismétlődését a fajfenntartás utáni törekvéssel kell és kielégítően lehet is kifejlett galandfereg.

Nézzük azt, hogy milyen általános felépítésű valamely galandféreg és kövessük egyúttal a képeken feltüntetett állatok bonctani adatait. Ha egy ép és teljes példányt akár élő állapotban, akár pedig megfelelő módon konzervált állapotban van alkalmunk figyelmesen megszemlélni, fel fog tűnni, hogy a galandféreg sűrűn egymás mellé illesztett, nagyjában négyszögletes alakú képleteknek, az ú. Ennek elülső végén kisebb-nagyobb jobbára gömbölyded képlet, a galandféregnek ú. Az ember símafejű galandférge Taenia saginata goete.

Három galandféreg-fajnak feji vége és érett ízei: a Taenia solium L. A kifejlett galandfereg tehát a galandféreg elülső végének mondjuk, amelyből az összes többi íz a fejlődés folyamán kisarjadzik. A scolexen nem egyébre, mint pusztán a bél nyálkahártyáján való megkapaszkodás céljára kifejlett galandfereg berendezések helmint parazita előkészítése fel rendszerint csak megfelelő nagyítóeszközök igénybevétele során.

Ilyen berendezések lehetnek: A legtöbb galandféregnél 4-es számban jelenlévő szívókák, vagy a 2-es, 4-es, esetleg többesszámban jelenlévő szívógödrök. Ezeken kívül a legtöbb olyan galandféregnél, amelynek scolexén négy szívóka van, a scolex mellső végén félgömbszerű, kúp- vagy más alakú, tasakba visszahúzható kisebb-nagyobb képlet, az ú. Ilyen horgok kivételesen pl. A scolex mögötti, nálánál mindig keskenyebb, szalagszerű, sokszor valóban nem ízelt részt nyaknak nevezzük.

Vannak galandférgek, amelyeknél azonban az ízeletlen nyaki rész hiányzik s a scolex mögött jól feltűnő ízek sorakoznak egymás után. Az ízek fokozatosan nagyobbodnak s ezzel arányosan belsejükben kifejlett galandfereg az ivarszervek mind tökéletesebb fejlettségben jelennek meg.

Sütik használata

Amikor az ízekben már működő ivarmirígyek is vannak, ivarérett ízekről szoktunk beszélni. Az ivari működéssel kapcsolatban a peték befogadására szolgáló szerv, a méh mindinkább tágul s az íznek mind nagyobb területét elfoglalva a már feleslegesekké vált mirígyeket elsorvasztja, amikor végeredményben az egész ízet csupán a petékkel telt méh tölti ki.

Ezeknek az ú. A scolex szakadatlanul termeli az ízeket, ezek, mint lassan tovahaladó láncszemek, a fejlődésben fokozatosan előrejutva, ivarérettekké, majd teljesen érettekké válnak s ennek megfelelően szülőanyjuktól, a scolextől mindinkább távolodnak, mígnem ők is leválnak a közös láncolatról és külvilágra jutnak. Addig, amíg a scolex a bél nyálkahártyáján tapad, új ízeknek termelése s az kifejlett galandfereg állatoknak élete biztosítva van.

Szakadjon le a láncolat bár közvetlenül a scolex mögött, — amint ez féreghajtószerek beadása után gyakran előfordul — az állat mégis él s csakhamar az kifejlett galandfereg hosszú láncolatát továbbtermeli. Éppen azért azt látjuk, hogy pl.

  • autohifituning.hu - Ki lakik odabent?
  • autohifituning.hu - A leggyakoribb fertőződési lehetőségek
  • Férgek kezelése három szakaszban
  • Galandférgek Cestoda Közel három és fél ezer, az élősködő életmódhoz magasfokúan specializálódott féregfaj tartozik ebbe az osztályba.
  • III. OSZTÁLY: GALANDFÉRGEK (CESTODARIA RUD.) | Brehm: Állatok világa | Kézikönyvtár
  • Kerekférgek felnőttek tünetei és kezelése

Ama régebbi felfogásnak, hogy a galandféreg láncolat nem egyéb, mint önálló egyedeknek tekinthető ízek alkotta állattelep, legfőbb támasza az volt, hogy a levált ízek egy ideig nemcsak életben maradnak, hanem önálló mozgást is végeznek. Ha azonban a galanférgeknek anatómiai felépítését tanulmányozzuk, csakhamar olyan viszonyokat ismerhetünk fel, amelyek kétségtelenné teszik azt, hogy az egész láncolatot csupán egyetlen állategyednek kell tartanunk.

Ilyen bélyeg egyebek között a kiválasztó rendszernek vagy amint éppen a galandférgeknél gyakran kifejlett galandfereg, a vízérrendszernek az egész láncolatra kiterjedő, szerves egészet alkotó volta és ehhez hasonlóan az idegkötegnek megszakítatlan folytonossága a láncszemeken keresztül. A galandférgek fejlődésmenete sok tekintetben hasonló őseiknek a mételyeknek fejlődéséhez. A hátulsó, ú.

A galandférgesség tünetei és kezelése

Ezeknek, hogy tovább fejlődhesenek, a külvilágra kerülve megfelelő köztigazdákba kell jutniok. Ez utóbbiakban lárvákká, borsókákká, hólyagférgekké cystici fejlődnek ki.

  • Állattan | Digitális Tankönyvtár
  • A pinworms parazitálja az embereket
  • Galandférgek – Wikipédia
  • Brehm: Az állatok világa / III. OSZTÁLY: GALANDFÉRGEK (CESTODARIA RUD.)

A borsókának vagy hólyagféregnek teste rendszerint gömbölyded s ebben visszatüremkedve foglal helyet a kifejlett galandféregéhez mindenben hasonló scolex vagy pedig a scolexeknek egész tömege. Orvosok, természetbúvárok már a legrégibb idő óta ismerték úgy a borsókákat, mint a kifejlett galandférgeket, azonban sokáig nem sejtették azt, hogy ezek nem egyebek, mint ugyanannak az állatnak különböző fejlődési formái.

Igen nagy horderejű volt ez a felfedezés, mely egyben a kísérletes vizsgálatoknak, kutatásoknak új útját, irányát kifejlett galandfereg meg. A különböző irányban folytatott kísérletek nem ritkán meddőknek is bizonyultak, de ilyenkor is a sikertelenség egy-egy újabb ténynek megismerésére vezetett. Említésre méltó pl. Küchenmeisternek mulatságos mozzanatokban is bővelkedő az az esete, mikor a természetvizsgálók góthai gyűlésén, ben felfedezéséről beszámolt s ama előzőleg már több ízben sikeresen végrehajtott kísérletét, hogy a nyúlak hasüregében élő borsókából ennek megetetése után a kutya belében az ivarérett galandférget, a Taenia pisiformist kitenyéssze, kutya híján macskával akarta megismételni.

A kísérlet céljára szerzett hatalmas kandúrt zsákba dugták s a vándorgyűlésnek rendelkezésére álló góthai színház pincéjében kísérelték meg a borsókáknak a kandúr kifejlett galandfereg való juttatását.

A kandúr, mintha tudta volna, hogy a kísérlet úgy sem fog eredménnyel járni, tőle telhetőleg védekezett, nagyokat fújt, karmolt, harapott, amíg végre a beadás mégis sikerült. Kifejlett galandfereg nappal később kiirtották a tudománynak áldozatát azonban beleiben sem a borsókáknak, még kevésbbé a fiatal galandférgeknek nyomát sem találták. A sikertelen kísérlet végeredményben mégis annak a megismerésével járt, hogy a különböző borsókák csak bizonyos, megfelelő állatokban fejlődnek ki ivarérett galandférgekké.

A Küchenmeister felfedezése nyomán meginduló kutató vizsgálatok feladatává vált kísérletekkel megállapítani azt, hogy egy-egy adott borsókaféleség milyen állatokban nő kifejlett galandfereg, másrészt pedig azt, hogy a galandférgek álcáinak a köztigazda milyen szerveiben kell tartózkodniok, milyen vándorlást kell végezniök, míg a már ismert hólyagféreggé kifejlődnek. Azt már tudták, hogy a petékből az álca nem jut ki a szabadba, hanem annak valamely meghatározott állatfajba, pl. A kísérletek során kiderült, hogy az említett állatoknak emésztőnedvei a peték burkát megemésztik, az álca kiszabadul burkaiból s a bélcsatorna falába furakodva a vér- és nyirokáram útján vándorlásnak indul.

Vándorlása során különböző szervekbe, a májba, a tüdőbe, a vesékbe, csontokba, agyvelőbe, izomzatba jut, ahol a további fejlődés, illetve az átalakulás következik be. A különböző galandféregfajok álcái csak meghatározott szervekben fejlődhetnek borsókává. Amikor az álca vándorlása során e szervbe jut, leveti magzati horgait s burokkal körülzárt apró hólyagcsává alakul, melyben mind több és több folyadék gyülemlik fel. A kis hólyag belsejében csakhamar a scolex kezdeménye tűnik fel.

Ez az utóbbi betüremkedett állapotban kifejlett galandfereg képződik a hólyagban, mintha a kesztyűnek egyik ujját befelé gyűrnők. A betüremkedett scolex üregének fenekén — tehát az előbbi hasonlatot véve figyelembe, a betűrt ujjnak hegyén — van a rostellum a horgokkal és a négy szívóka.

Ha a scolexet kitüremkedett helyzetben — úgy amint ez a galandféregnél szokott lenni — képzeljük el, akkor az említett részek a borsókának elülső végén helyeződnek, mögöttük a rendszerint ráncokba szedett nyaki rész van, holott a borsóka hátulsó végét maga a hólyag alkotja. Az ilyen szerkezetet mutató borsóka az ú.

Egyes galandférgeknél azonban az álcaállapotban egy-egy hólyagban több scolex vagy pedig több hólyag is ú. Ezeket a lárvaformákat az első esetben coenurusnak, a másik esetben echinococcusnak nevezzük. A borsókák keletkezési helyükön változatlanul maradnak meg addig, amíg gazdájuk élete zavartalan. Ha azonban véletlenül az történik, hogy a borsókák gazdájukkal vagy gazdájuk egyes részeivel olyan másik gazdának emésztőcsatornájába jutnak, mely alkalmas továbbfejlődésükre, — pl. Az emésztőnedvek hatására a borsóka scolexe kifejlett galandfereg s a bélbe jutva, a bél nyálkahártyáján megtapad s belőle az ízek sarjadzása megindul.

A galandférgek teljes fejlődési köre tehát a következő szakokból tevődik össze: 1. A galandféreg fejlődése tehát annyiban egyszerűbb, mint a mételyeké, hogy a petéből kikelt álca egy gazdacserével maga galandféreggé lesz, nincs tehát nemzedékváltás, annyiban azonban bonyolultabb a fejlődésmenetük, hogy az átalakulás, metamorphosis, melyen a gazdacserével kapcsolatban átmennek, bonyolódottabb, mint a mételyeké.

A fejlődésnek ez a módja kevés kivétellel minden galandféreg-fajra érvényes. A kivételek közé tartozik pl. Viszont a Hymenolepis nana nevű galandféregben a fejlődés annyira megrövidül, hogy az álca ugyanabban a gazdában, melyben a borsóka-stádium a bélben kialakul, egyben folytatólagosan galandféreggé is nő. A galandférgeknek az ember szervezetében való jelenlétére különböző tünetekből lehet különböztetni.

Ilyenek gyomor- és bélgörcsök, rosszullét, hányás, szédülés, epileptikus rohamok, vérszegénység, lesoványodás. Ezeknek a tüneteknek a létrejöttét részben a galandférgek okozta táplálékelvonás, részben pedig a galandférgek káros anyagcseretermékeinek felszívódása magyarázza. Az esetek nagy részében azonban jelenlétükről az ember csak akkor értesül, ha már érett ízeik eltávolodnak. A ma ismert galandféreg-fajok száma már megközelíti az ezret.

Élettartamuk a fajok szerint változó. Egyes fajok néhány hónapig, rendszerint tavasztól őszig, mások viszont megtelepedésük után esetleg évekig tartózkodhatnak gazdájuk emésztőcsatornájában, önként érthető azonban, hogy csak a scolex kifejlett galandfereg, mely valóban ilyen hosszú életkort ér el, mert hiszen az ízek megérésük után ellökődnek a láncolattól, helyüket állandó utánpótlás folytán fiatalabb ízek foglalják el, amelyeknek ismét csak az a sorsuk, hogy előbb-utóbb a külvilágra jussanak.

Galandféreg fertőzés

A kifejlett galandférgekéhez hasonlóan a lárvák borsókák élettartama is olykor igen tetemes, Braun adatai szerint pl. Taenia soliumnak a szemben ülő borsókája 20 évig is életben marad. A galandférgek szerveződésére és biológiájára vonatkozó fenti általános adatok után, vessünk egy futó pillantást e csoportnak változatos képviselőire, s főleg azokra, amelyek akár tisztán tudományos nézőpontból, különleges felépítésük vagy életviszonyaik, kifejlett galandfereg pedig gyakorlati nézőpontból, emberben és egyes háziállatainkban való élősködésük folytán bennünket közelebbről kifejlett galandfereg.

A galandférgeknek legősibb képviselői a Cestodaria néven ismert csoportnak tagjai, amelyek a métely-ősökre emlékeztető bélyegeiket a legszembetünőbben őrizték meg. Ezeknek lapos, levélszerű testén sem ízeltséget, sem különálló feji részt scolexet nem látunk.

Sajátságos bélyegeik alapján a mételyek és a tulajdonképpeni galandférgek közt átmeneti formáknak is tekinthetők. Egyik nálunk is előforduló fajuk az Amphilina foliacea Rud. Mindenképpen a mételyekre emlékeztető bonctani sajátságokat árulnak el az egyes szerzők által az előbbi csoporthoz sorolt, mások szerint kifejlett galandfereg már a tulajdonképpeni galandférgekhez tartozó Caryophyllaeidae-családnak tagjai.

kifejlett galandfereg

Ezeknek egyik gyakori faja a már mintegy esztendő óta ismert Caryorhyllaeus mutabilis Rud. E különös alakú lény feji végén sem szívókák, sem horgok nincsenek, rajta ellenben sajátszerű redők keletkeznek, amelyek segítségével akár csak valódi szívógödrökkel, a bél nyálkahártyáján megtapad.

Főleg pontyfélék bélcsatornájában található. Teste nem ízelt, azaz az egész test egy ivarérett íznek értékével bír.

Ascaris utasítás hogyan hozhat ki minden férget?

Fejlődését pontosan nem ismerjük, ez azonban némelyek kifejlett galandfereg a Diphyllobothrium latum fejlődéséhez hasonló. Ezidőszerint csak első köztigazdáját, a Tubifex kifejlett galandfereg nevű gyűrűsférget ismerjük mint olyant, melyben a procercoid lárvaforma kifejlődik. Valószerű, hogy a végleges lárvastádium valamely másik gazdában fordul elő.

Másik idesorolható ősi faj az Archigetes appendiculatus Rátz. Mindazonáltal ivarérett féregről van szó, melynek szívógödrei és működő udvarmirígyei is vannak. Legfeltünőbb bélyege a test végéhez kifejlett galandfereg farokszerű nyúlvány. Egyes szerzők az Archigetes-fajokat ivaréretté vált procercoidoknak tekintik, főleg azért is, mert fejlődésük közvetlen, köztigazdára szükségük nincsen.

Apró gyűrűsférgekben Tubifex, Limnodrilus-fajok szoktak élősködni. Nem csupán természettudományi, hanem orvosi, állatorvosi nézőpontból fontos fajokat kifejlett galandfereg magába s Diphyllobotriidae-család, melynek egyik legismertebb képviselője az embernek az ú. Az ízek laposak, szélesek, s az egész féreg az ízek közepén helyeződő barnásszínű, boglárszerű méh vagy petetartó által sajátságosan kifejlett galandfereg.

Figyelemreméltó bélyege a féregnek még az is, hogy az ivarnyílás az ízek lapközepén, nem pedig miként a galandférge nagy többségében, az ízek szélén található.

A széles galandféreg elterjedési köre igen nagy. Mégis úgylátszik, hogy ősi fészkei egyrészt a Balti-tenger környéke, másrészt a svájci tavak vidéke. A Balti-tenger környékéről keleti és délkeleti irányban mindjobban elterjedt, úgyhogy Oroszországban, Romániában, Turkesztánban és Kelet-Ázsiában napjainkban is gyakori. A svájci tavak környékén igen gyakori volt hajdan, nem ritka ma sem, de elterjedési köre itt már jóval szűkebbre kifejlett galandfereg, mint a XVIII. Újabb időben Amerikában is honossá lett, minden valószínűség szerint a Balti-tenger környékéről, Finnországból, a Skandináv félszigetről származó bevándorlók révén.

Nálunk nem fordul elő. A széles galandféreg elterjedését sajátságos fejlődési menete és egyes vidékek lakosságának ama szokása magyarázza, hogy a halakat, illetve azoknak egyes részeit nyersen fogyasztják el. Elterjedését azonban az a körülmény is elősegíti, hogy az emberen kívül gazdája lehet a kutya, a macska, a róka kifejlett galandfereg a medve is. Fejlődése eltér a galandférgek leggyakoribb fejlődésmenetétől annyiban, hogy két köztigazdára van szükség, amíg a fertőzőképes lárvaforma kifejlődik.

Erre vonatkozó ismereteink újkeletűek. Ezekben az álca egy kezdetleges formává, az ú. Ha ez a lárva gazdájával együtt bizonyos halfajokba jut, akkor belőle a plerocercoidnak nevezett második lárva fejlődik ki. A második diftillobothriasis forrás szerepét leggyakrabban a csuka, a tarka menyhal, a csapósügér, különböző pisztrángfélék játsszák.

Ezeknek izomzatában, hasüregében és különböző szerveiben a procercoid-stádium a hólyagférgektől feltünően eltérő alakú és felépítésű végleges lárvastádiummá, azaz plerocercoiddá szokott átalakulni. A plerocercoidnak feji vége hasonló az ivarérett galandféreg scolexéhez, teste azonban nem üreges, nem hólyagszerű, mint a cysticercus, coenurus vagy akár echinococcus esetében, hanem féregszerű, azaz ugyanolyan szövetelemekből épült, mint a kifejlett galandféreg teste. Régebben a széles galandféreg plerocercoidjéhez sok tekintetben hasonló lárvaformákat Sparganum néven is említették az irodalomban, főleg azért, mert nem tudták azt, hogy a lárvaformáknak milyen féreg a kifejlett alakja.

Ilyen Sparganum-fajt Sparganum raillieti írt le Rátz tanár hazai és szerbiai sertésekből is. Kifejlett galandfereg kísérleti vizsgálatokkal beigazolta azt, hogy ez a Sparganum-faj kifejlett galandfereg egyéb, mint a kutyában fejlődő Diphyllobothrium raillieti plerocercoidja. A Diphyllobothrium-nemnek nálunk is előforduló további faja a D.

Tünetek és kezelés galandféreg fertőzés esetén

A széles galandféreggel fertőzött egyénekben eléggé gyakran súlyos vérszegénység, a vörös vérsejtek számának tetemes megfogyatkozása mutatható ki. E feltünő kóros hatást a széles galandféreg testében rejlő mérgező anyagcseretermékeknek kell tulajdonítani.

E családnak egyik további közismert, gyakori faja a Ligula intestinalis Goeze. E faj kifejlett, ivarérett alakja halevőmadarakban, sajátságosan épült II. Az első köztigazda kifejlett galandfereg ugyancsak apró rákok Crustacea, pl.

Ezt a féreglárvát a halászok haldobókának nevezik, tudományos neve Ligula simplicissima. Egyik-másik halnak hasüregében 10—15 ilyen féreglárva is előfordulhat; ezektől a halnak a hasa felpuffad, olykor annyira, hogy a hasfal megreped s a férgek a hasüregből kilógnak, vagy kifejlett galandfereg a vízbe is jutnak. A Ligulákkal fertőzött halak könnyű szerrel prédáivá válnak a különböző vízimadaraknak, főleg a sirály- és búvárféléknek, az utóbbiak azonban a halak hasüregéből kijutott s a víz felszínén úszó féreglárvákat sem vetik meg.

kifejlett galandfereg sampinyonvalók paraziták du Bois ban

A madarak emésztőcsatornájába került Ligulák-ból rövid idő alatt kifejlődnek a galandférgek. Ez az kifejlett galandfereg annyival is gyorsabban következik be, mert a Ligula-lárvák nem ízelt, szalagszerű testében már ivarszerveket is találunk, amelyek a férgeknek a végleges gazdába való jutása után tüstént megkezdik működésüket.

Olaszország egyes vidékein a szegényebb sorsú halásznép a pontyfélékben, kárászokban előforduló féreglárvákat sült állapotban szívesen elfogyasztják. Az emberben, különböző házi- és vadon élő emlősökban és madarakban igen gyakoriak a jobbára a Cyclophyllidea-rend különböző családjaiba tartozó galandférgek. Amíg vadonélő állatokban olykor tömegesen találjuk őket a nélkül, hogy gazdájuknak a legcsekélyebb kárára volnának, addig úgy az emberben, mint a háziállatokban jelenlétük bizony nem ritkán kifejlett galandfereg beszámítás alá esik, illetve komolyabb következményekkel is jár, sőt fiatal állatoknak halálát is okozhatja.

Sok tekintetben érdekesek az Anoplocephalidae család tagjai, melyek iránt a szakemberek újabban főleg azért is fokozott érdeklődést tanúsítanak, mert fejlődésmenetüket mindezideig nem sikerült felderíteni.

Ezek jobbára kérődzőkben, egypatásokban és apró emlősökben élősködnek. Közülük a juhokban, szarvasmarhákban, vadonélő kérődzőkben élő Moniezia-fajok tetemes hosszúságuk 4—10 méter hosszú példányok nem ritkák révén tűnnek kifejlett galandfereg.

A hatalmas, fegyvertelen scolexű Anoplocephala-fajok lovakban találhatók. A Dilepididae család tagjai közül említést érdemel a Dipylidium caninum L.

Kikelő lárvái a bolhában, a kutya tetűjében apró formákká Cryptocystis trichodectis nőnek. Bolházkodás alkalmával a szétharapott bolha testéből a lárvák a kutya, macska szájába alkalomadtán az embernek kezére és szájába, végeredményben tehát az emésztőcsatornájába juthatnak és csakhamar galandféreggé nőnek.

Női Egészség Éve 2020

Kifejlett galandfereg 10—30 cm hosszú féreg fején 4 szívóka, továbbá rövidebb-hosszabb kúpformájú rostellum van, amelyen 4—5 sorban apró, rózsatövishez hasonló horgok ülnek. Minden ízben az ivarszervek kettősek s ennek folytán az ízek mind a két szélén egy-egy ivarnyílás található.

A hátulsó, érett ízekben sajátságos petetokokban 5—20 pete foglal helyet.

Fontos információk