Gyurusfergek emesztese

gyurusfergek emesztese

Rend: Kétpár-heréjű giliszták Opisthopora A gyűrűsférgek tengerben élő csoportját alkotja a számos tulajdonság tekintetében heterogén soksertéjűek Polychaeta osztálya.

Váltivarú állatok, jellemző tulajdonságuk, hogy szelvényenkénti, páros csonklábaik vannak.

Talajban élő férgek

Az olajosgiliszták néhány mm gyurusfergek emesztese, többnyire ivartalanul szaporodó, édesvízben élő állatok. A nyeregképzők hímnős, kifejlett példányain legalább a szaporodási időszakban megtalálható a mirigyes megvastagodás, csonklábaik hiányoznak, sertéik száma redukálódott vagy hiányzik.

Kevéssertéjűek Oligochaeta A legtöbb faj szárazföldi, talajlakó, de édesvízben, ritkábban tengerben is előfordulnak. A szárazföldiek szinte mindenütt, de elsősorban a mérsékelt éghajlati övben, nyirkos, szerves anyagban gazdag gyurusfergek emesztese élnek.

gyurusfergek emesztese baba paraziták kezelése

A vízben élők főleg a vízfenéken élnek, a szárazföldieknél mozgékonyabbak, érzékszerveik jól fejlettek, sertéik hosszabbak. A további jellemzés elsősorban a földigilisztákra vonatkozik. Testük alakja általában hosszan megnyúlt, a hasoldalon egyes fajoknál kissé, másoknál erősebben lapított.

gyurusfergek emesztese szelíd féregkészítmények

Testhosszúságuk igen változó. Előfordulnak alig 1 mm és több 10 cm nagyságú fajok is. A szárazföldi fajok a gyógyszerek a paraziták megelőzésére a bélben élőknél nagyobbak, trópusi területeken előfordulnak több méter hosszúak is.

Testük színét vörös, barna, bíbor és zöld pigmentek is adhatják, de vannak fajok, ahol ez nem fordul elő.

Tartalomjegyzék

Gyurusfergek emesztese végső szín a pigmentek kevert hatásából, illetve az interferencia jelenségéből áll össze. Sok fajnál a vöröses szín a vér hemoglobintartalmából ered, vagy a táplálék lebontása során keletkező termékek adhatnak jellegzetes színezetet.

Hátoldaluk sötétebb árnyalatú, mint a hasoldaluk. A kifejlett állatok teste általában gyurusfergek emesztese gyűrűszerű szelvényre osztott. Testükön az elsődleges gyurusfergek emesztese másodlagos gyűrűzöttség egyaránt előfordulhat.

Gyűrűsférgek keringése

Elkülönült fejük nincs, de a feji végen serte nélküli fejszelvény peristomium van, amelyen mechanoreceptorokat és kemoreceptorokat viselő fejlebeny prostomium található. Ennek alakja és a következő szelvényhez való kapcsolódás módja a különböző taxonok elkülönítéséhez nyújt támpontot.

megszabadulni a férgektől a gyermekektől

A feji és a farki vég szelvényeinek gyurusfergek emesztese testüket rendkívül változatos alakulásban serték boríthatják. Rendeződhetnek háti és hasi sorokba, vagy gyűrűszerűen körbevehetik a szelvényt.

Számuk változó, lehet akár 50— serte is egy szelvényen, de általában gyurusfergek emesztese kevesebb fordul elő, sőt egyes fajoknál hiányozhatnak is.

Gyűrűsférgek

A serték tokokban ülnek, melyeknek saját izomzatuk van. A serték fontos szerepet töltenek be a helyváltoztatásban.

  1. Gyűrűsférgek | A biológia alapjai tanító- és óvóképzős hallgatók számára
  2. Aszcariasis kód
  3. Eszköztár: Gyűrűsférgek törzse A gyűrűsférgek a legismertebb férgek.
  4. Ferges vagyok
  5. Biológia - évfolyam | Sulinet Tudásbázis
  6. Hogyan lehet gyorsan elohozni a fergeket

A serték alakja, elhelyezkedése és száma jellegzetes taxonómiai bélyeg. A farokszelvény pigidium az utolsó, sertéket nem viselő szelvény, amelyen a végbélnyílás található. A szelvények közötti válaszfalak septum az első és a második szomita között hiányoznak, valamint nem teljesek a test elején lévő néhány szelvény között.

10 érdekesség az emberi testről

A dorzális mezentérium csak a szeptumoknál ismerhető fel, míg a ventrális mezentérium nem éri el a test falát, így a jobb és bal oldali testüregfél egymással kapcsolatban van.

A szeptumok rugalmas alakváltozása a mozgás során lehetővé teszi a testfolyadék elmozdulását.

Navigációs menü

A fajok egy részénél a testüreg a háti póruson keresztül kapcsolatban van a külvilággal. Ezen keresztül cölomafolyadékot préselhet ki magából az állat. A kibocsátott folyadék nedvesen tartja a testfelszínt, dezinficiáló és riasztó hatású.

Jellemzők[ szerkesztés ] A gyűrűsférgek az ősi laposférgekből alakultak ki a kambriumi robbanás idején. Kezdetben kemény háti páncéllemezeik lehettek, ezeket azonban később elvesztették. E szelvények közt alakult ki a másodlagos testüreg.

Valószínűleg szerepe van a hibernáció alkalmával maguk körül kialakított védőtok falának szilárdításában,keményítésében is.

Bőrizomtömlőjük felszíni rétegét az epidermisz alkotja, amely egyrétegű hengerhámsejtekből áll Felszínükön általában nagyon gyurusfergek emesztese, rugalmas, albumoid anyagú kutikularéteg van. A hámsejtek között egysejtű mirigyek termelik azt a nyálkaanyagot, amely nedvesen tartja a hámsejtek felszínét, lehetővé téve a gázcserét és elősegítve a mozgást.

gyermekek férgek kezelik a cystitit

A hámrétegben számos érzékelősejt van. A körkörös izomrétegben pigmentsejtek, kötőszöveti sejtek, kapillárisok fordulnak elő.

Fontos információk