Fonal férgek

Állattan | Digitális Tankönyvtár

Többsejtű állatok országa Regnum Animalia Subregnum: Valódi szövetes állatok Eumetazoa Kétoldali részarányosak tagozata Bilateria Főtörzs: Pseudocoelia ál-testüregesek Fonálférgek törzse Nematoda A fonálférgek viszonylag egyszerű testfelépítésű, nem szelvényezett, hengeres, keresztmetszetben kör alakú szervezetek. Több elsődleges — csak rájuk jellemző — tulajdonságuk van, pl. Mintegy 20  leírt fonal férgek ismerjük, tényleges fajszámukat több mint százezerre becsülik.

Szójabab-cisztaképző fonálféreg Heterodera glycines és petéje, www.

Testméretük a 0,3 mm és 8 m között változik. Életmódjukat tekintve két csoportra oszthatóak: szabadon élők és élősködők.

Megtalálhatóak a tengerekben, félig sós és édesvizekben, szikes vizekben, hévvizekben, talajokban, mohapárnákban, avarban, trágyában stb.

féreg gyermekek számára horoghernyó tünetek kezelése

A szabadon élő fonal férgek szerves törmelékkel, algákkal, gombafonalakkal, növényi nedvekkel, baktériumokkal táplálkoznak. A ragadozó fajok kisebb állatokkal támadnak meg. Sok faj növényparazitává lett. Jelentős számban különböző állatfajok élősködői. A fonálférgek testének egyes részei hatsugaras vagy kétoldali fonal férgek.

Fonálférgek a növényvédelemben

A kültakaró három részből áll. A kutikula több rétegű glykoproteinekből, lipidekből és kollagénhez hasonló fehérjékből áll, funkciója a féreg testében hidrosztatikai nyomás fenntartása, védelem fonal férgek külső behatások ellen, a parazita fajoknál a gazdaállat bordák húzódhatnak.

fonal férgek

Az élősködő életmódot folytató fajoknál gyakran megfigyelhető a test két oldalán elhelyezkedő feji cervicalisoldalsó hypodermis a kutikula alatti, azt létrehozó sejtes szerkezetű vagy sejthatárok nélkül syncytium. Az epidermis hosszában a testüreg pseudocoel felé dorsalisan, ventralisan és lateralisan megvastagszik, fonal férgek képez.

A bordákban idegtörzsek, a két oldalsóban a kiválasztó szervek csövei futnak. Fonal férgek epidermis alatt az izomréteg minden rostja egyetlen óriási sejtből áll.

  • Allergia parazita kezelés
  • Magyarra átültette és kibővítette: dr.
  • I. OSZTÁLY: FONÁLFÉRGEK (NEMATODA RUD.) | Brehm: Állatok világa | Kézikönyvtár
  • Öt mód, ahogy a fonalféreg akár az Ön szervezetébe is bekerülhet - autohifituning.hu
  • Fonálférgek – Wikipédia
  • Szarvasmarha szalagféreg, betegség

Minden izomsejtnek két része van: anthelmintikum szoptató anyák számára fibrillumokat tartalmazó összehúzódni képes talprésze, és egy összehúzódni fonal férgek képes, az idegrostokhoz kapcsolódó, szarkoplazmát és sejtmagot tartalmazó része. A fonálférgeknél az idegimpulzusokat az izomsejtek veszik át az idegrostoktól.

A szájnyílás a féregtest elülső végén terminálisan, illetőleg dorsalisan vagy ventralisan nyílik, ajkak veszik körül. Az ősi típusú fonálférgeknél 6 ajak labium található, mindegyik tapintószemölcsöket papillák és sertéket visel. A szájnyílás környékén két mirigyes szerkezetű kemoreceptor, az oldalszerv amphidium, amphid is megfigyelhető.

A szájnyílás a kutikulával bélelt szájüregbe vezet. Ha a szájüreg erősen fejlett, fala megvastagodott, szájtok a neve. A fajok egy részénél a szájüreg egyszerű, fegyvertelen, más fajoknál az életmódtól függően a szájüregben szájszurony stylusfog vagy tüskeszerű képződmények fordulnak elő.

A nyelőcső izmos, lehet egyszerű és tagolatlan.

Tartalomjegyzék

Számos fajnál egy vagy két hagyma alakú duzzanat bulbus található. A nyelőcső két részre osztható corpus, postcorpus.

cipőápolási cipő tabletta férgek számára d

Az utóbbiban helyezkednek el a nyelőcsövi mirigyek. A bélcső egyszerű, fala egyrétegű hengerhámsejtekből áll. A végbélnyílás a farki vég közelében, midig a hasi oldalon van. A gázcsere a kültakarón át történik. A kiválasztó szerv kétféle típusú.

  • Bika szalagféreg él
  • A Trichinella nemzetségbe tartozó férgek képesek állati és emberi bélcsatornában, izomzatban is megtelepedni.

Elsősorban a tengerben élő fonálférgeknél a kiválasztás a hasi oldalon elhelyezkedő és nyíló ún. Ebből fejlődött ki a csőrendszerrel működő kiválasztó szerv.

Az általában H-alakú csövek a test két oldalán az epidermis eredetű bordában futnak, majd egyesülve a hasi oldalon nyílnak.

A fonálférgek idegrendszere a különböző fajoknál hasonló felépítésű, fonal férgek, csekély számú idegsejtből áll. Központja a garat körül található ideggyűrű, ebből vastagabb, ventralis és dorsalis, illetve vékonyabb subventralis és subdorsalis idegtörzsek alakulnak ki.

Magyarra átültette és kibővítette: dr. Kotlán Sándor. A fonálférgeket életmódjuk, tartózkodási helyük szerint két nagy csoportra, úgymint a szabadonélő és az élősködő életmódot folytatók csoportjára oszthatjuk.

Az idegtörzseket harántágak kötik össze. Idegpályák indulnak s feji és a farki végen lévő papillákhoz, az oldalszervekhez és a Secernenrea osztályhoz tartozó fajok az oldalszervéhez hasonló funkciójú phasmidiumokhoz.

I. OSZTÁLY: FONÁLFÉRGEK (NEMATODA RUD.)

A legtöbb fonálféregfaj váltivarú. A hímek rendszerint kisebbek, mint a nőstények. Egyes fajok időnként szűznemzéssel is szaporodnak. A női ivarszerv páros petefészekből ovariuma páratlan méhből uterus és a hüvelyből vagina áll.

Fonálféreg fertőzés

A hüvely nyílása a vulva mindig a hasoldalon, a végbélnyílástól függetlenül nyílik. Az élősködők női ivarszerve sokszor tetemes méretű és igen nagyszámú petét termel.

fonal férgek

A hím ivarszerv páros vagy páratlan heréből testisaz ondóvezetékből vas deferens áll. Ezt az ondókilövellő cső ductus ejaculatorius követi. A hím ivarszerv a végbéllel közös kloákába torkollik.

Galandféreg

A hím ivarszerv járulékos részei lehetnek a rendszerint páros fonal férgek spiculuma vezető pálca fonal férgek és a párzó táska bursa copelatrix. A fonálférgek lehetnek petetartók oviparovoviviparok barázdálódó petét vagy 1.

Az egyedfejlődének a petesejt megtermékenyítésétől az 1. A postembrionális fejlődés során a lárvák négyszer vedlenek. A fonálférgek kutikulája két vedlés fonal férgek is növekszik. Az élősködő életmódot folytató fonálférgek kifejlődéséhez csak gazdaszervezetre fonal férgek fejlődésű fonálférgekvagy köztigazdá k -ra és végleges gazdára van szükség.

A fertőző lárvák rendszerint a 2. A fonálférgek eredetéről, törzsfejlődéséről és rokonsági kapcsolatairól ismereteink meglehtősen hézagosak. Testük fosszilizációra alkalmatlan. Feltehető, hogy a többi ősszájútól már a kambriumban különváltak és önállóan fejlődtek.

fonal férgek

emberi körférgek életciklus diagramja fonal férgek

Közvetlen és gyors embrionális fejlődésük, testük ősi szervezetlensége, a tagolatlan test, a sejtállandóság, a sugaras szimmetria, fonal férgek csillók teljes hiánya, a parazitizmus arra utalnak, hogy a fonálférgek egyenes irányban progresszíven fejlett szervezetek. A jelenleg ismert állatcsoportok közül a Nematomorpha-hoz és a Gastrotricha-hoz állnak közel.

Származástanilag elsődleges a szabadon élő életmód. Kialakulásuk sekély tengervízben történhetett, ahol az aljzathoz farki mirigyeik váladékkal rögzültek, szesszilis életmódot folytattak. A tengerből hódították meg az édesvizet és a szárazföldet. Az élősködő életmód kialakulása — más parazitáknál fonal férgek — a gazdák filogenetikus fejlődésével hozható összefüggésbe, nem egyetlen törzsfejlődési vonalon következett be azaz az élősködő férgek nem egymás legközelebbi rokonai.

Fontos információk